E kérdéskörben könnyen felmerül, hogy mi és kik mozgatják a piacot? Erre a kérdésre egyesek könnyen azt válaszolják, hogy ezt két összetevő határozza meg a kereslet és kínálat szempontjából: egyrészről a keresletet egy nemzet valutájára az exportból és a külföldiek által végrehajtott vásárlásból ered, míg a másik részről a nemzeti valuta kínálata az importból és külföldi eszközök vásárlásából ered. Ezért, ezen állításból az következik, hogy az úszó, lebegő devizaárfolyamokhoz tartozó különfajta nemzeti valuták kínálata és kereslete megegyezik, tehát egyensúlyban van, és kizárja a kormányzati, központi banki intervenció lehetőségét, ugyanis tökéletes piacot feltételez. Makrogazdasági szempontból tekintve ezen állítás rendben is van, ám figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egyes szereplői a Forex piacnak, szinte kizárólag spekulatív tevékenységet végeznek, amelyet nem éppenséggel az imént említett gazdasági események befolyásolnak. Ebből az következik, hogyha a képet kiegészítjük a spekulatív tevékenységgel, illetve egyéb non-spekulatív fedezeti tevékenységekkel, hogy a piaci árfolyamok alakulása máris másként néz ki és a piaci egyensúlyi pont/szint odébb kerül az alap tézis esetéhez képest, amely természetesen más, mesterséges árakat eredményez. Ez a szituáció természetesen segíthet egyes nemzeteket, míg másokat ellenkezőleg, kellemetlenül érinthet, akár az egész gazdaságra is hatással lehet. Az említett esetekben, egy bizonyos idő eltelte után a piac “korrigálni” szokta magát vagy a Központi Bank lép be a piacra, akár intervenciót hajt végre (kamatot vág vagy emel vagy devizákat advesz szemben a sajátjával, függően a helyzettől) vagy hangot ad nemtetszésének, illetve egy esetleges intervencióval fenyeget. Ilyenkor általában az árak az egyensúlyi állapot felé tartanak, és az árak kezdik megközelíteni a “valósnak” vélt szintjüket. Amint láthatjuk a keresletet és a kínálatot a piaci szereplők határozzák meg, habár évről évre egyre inkább változik, bővül a piaci szereplők száma és összetétele. Az elmúlt évtizedben nagyon dinamikusan nőtt és változott a Forex piac, amely kezdetben csak kereskedelmi és központi bankok részére volt elérhető és hajtottak végre egymás között tranzakciókat, és később vált olyan piaccá, ahol számos más pénzügyi intézmény, mint például brókerek, “piac-teremtők”(market makers), illetve nem-pénzügyi intézmények, befektetési vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, alapok és fedezeti alapok hajtják végre tranzakcióikat, üzleteiket. A piac fókusza, fő funkciója is bővült az évek során az importőrök, exportőrök és kiskereskedők szolgálata és finanszírozásán kívül, és kapcsolódott hozzá a nagymértékű és volumenű tengeren túli befektetések és egyéb tőke mozgások kezelése, amely manapság a piac fontos mozgató rugója. Napjainkra a Forex napon belüli ügyletek nagyon ismertté és kedveltté váltak és számos befektetési cég ajánl kereskedési lehetőséget kisbefektetőknek is, akik kisebb, kevesebb kockázati tőkével rendelkeznek, mint az intézményes befektetők. Kisbefektetőknek minősülnek ezen a piacon azok a személyek és vállalatok, akik körülbelül $10,000 és $250,000 között fektetnek be. A Forex piac két fő részből áll: az egyik a bankközi vagy más néven a nagykereskedelmi piac, illetve a másik része az ügyfél vagy más néven a kiskereskedelmi piac. A bankközi piacon a tranzakciók mértéke meglehetősen nagy, több tízmillió dollárt tesznek ki, vagy annak megfelelő értékben, míg a kiskereskedelmi piacon a tranzakciók mértéke jóval kisebb és specifikusabb a bankok és ügyfeleik között. Öt főbb kategóriát vagy csoportot különíthetünk el egymástól a piaci szereplők tekintetében a fent említett két főbb piaci részben, amely szerint vannak: (1) banki és (2) nem-banki Forex kereskedők; (3) egyének és vállalatok, akik kereskedelmi és/vagy befektetési tranzakciókat hajtanak végre; (4) spekulánsok és arbitrázs ügyletekkel foglalkozók; (5) központi bankok és kincstárak és végezetül a Forex kereskedők.
A banki és nem-banki Forex kereskedők mind a bankközi piacon, mind az ügyfélpiacon működnek. Az ő nyereségük abból ered, hogy a “bid” áron vesznek (az alacsonyabb ár) és az “offer” áron, magasabban eladnak A kettő közötti különbség az úgynevezett spread. A bankközi piacon a spread meglehetősen szűk, vagyis kicsi, általában 2-től 10 pontig terjed attól függően, hogy milyen likviditású devizában kötünk, illetve, hogy milyen kamatkülönbözet van a két deviza között.). A kiskereskedelmi piacon ezek a spread-ek szélesebbé válnak és a bankok számára további profitot biztosítanak. A Forex tevékenység olyan fontos a bankok számára, hogy az éves nettó nyereségük közel 10-20%-át adja. A piac teremtők az úgynevezett “market makers” szintén nagyon fontos szerepet játszanak ezen a piacon mivel ők azon kereskedők közé esnek aki saját számlára kötnek és bármikor hajlandóak venni illetve eladni, mivel ez a feladatuk, másrészről ők azok akik likviditást, extra likviditást nyújtanak a piacnak. Tulajdonképpen ezért is hívják őket piac teremtőknek, mert tőlük bármikor lehet venni és lehet nekik eladni, természetesen ennek megvan a maga ára, ha pang a piac, máskülönben nagyonis versenyképes árakat nyújtanak a piaci szereplőknek.
Egyének és vállalatok, akik kereskedelmi és/vagy befektetési tranzakciókat hajtanak végre általában importőrök, exportőrök, nemzetközi portfolió befektetők, multinacionális vállalatok, turisták és bárki más, aki a Forex piacot használja, acélból, hogy akár kereskedelmi akár befektetési tranzakciót hajtson végre. Az említett személyek vagy vállalatok Forex piaci szereplése nagyonis fontos, de esetleges, nem állandóan kapcsolódik az ő kereskedelmi vagy befektetési tevékenységükhöz, habár néhányuk ezt a piacot használja bevételeik és kiadásaikhoz kapcsolódó árfolyam kockázatuk fedezésére.
A spekulációs és arbitrázs tevékenység szintén szignifikáns szerepet játszik a Forex piacon, amely jelentősen megnöveli ezen piacon mozgó pénzek volumenét. A spekulánsok alapvetően azzal foglalkoznak, oly módon kereskednek, mintha “bookmakerek” lennének. Arra “fogadna” hogy az egyik deviza értéke csökken vagy nő a másikkal szemben, és ennek tükrében adják, illetve veszik a különfajta devizákat profit elérésének érdekében, de valós gazdasági esemény nincs tevékenységük mögött, mint például egy termelő vállalat cash-flow fedezésekor, vagy bármilyen kereskedelemből adódó tevékenységből. Számos nagybank is részt vesz spekulatív tevékenységekben a devizapiacon, amellyel alapvetően és kizárólag a deviza desk, osztály foglalkozik. Számtalanszor agresszív pozíciókat nyitnak, mondják ők, remélvén, ezáltal is valamennyire befolyásolhatják a piacot és “nagy fogást akaszthatnak”. Habár ez a tevékenység elég erősen szabályozott a bankok esetében, még mindig elég kockázatos, habár jól kifizetődő lehet, ahhoz, hogy a bankok ebből éljenek meg. Az arbitrázs ügyletekkel foglalkozó személyek olyan lehetőségeket keresnek a piacokon, amelynek fennállásakor nulla vagy közel nulla kockázat mellett olyan befektetést, tranzakciót tudnak eszközölni, amely azonnali vagy későbbiekben profittal kecsegtetnek. Arbitrázs lehetőség általában nem tökéletes piaci kondíciók mellett adódik, amikor különböző piacokon ugyanazon terméknek egyidőben más ára van, tehát kockázatmentesen vehető az egyik piacon és adható el a másik piacon és ezáltal profitot realizálunk.
Központi Bankok és Kincstárak arra használják a Forex piacot, hogy saját nemzeti devizatartalékaikat adják vagy vegyék (mint például kincstárjegyeket, illetve kincstári jegyeket vagy különfajta devizákat acélból, hogy befolyásolják saját nemzeti pénzüket. Ezt általában azért teszik, hogy segítsék és támogassák az általuk meghatározott monetáris politika implementálását, végrehajtását, amelynek kapcsán árstabilitást, inflációs célkitűzéseiket, alacsony kamatszintet tudnak elérni. Ebből az következik, hogy a központi bankok elsődleges feladata és motivációja, abból fakad, hogy az állampolgárok és a gazdaság érdekeit szolgálja a Forex piacon végrehajtott műveleteivel.
A Forex brókerek, olyan ügynökök, akik kereskedést biztosítanak a kereskedni kívánó személyek között, egyfajta összekötőként szolgálnak az ügyfél és a piac között, de a tranzakcióban másképp nem vesznek részt; szolgáltatásaikért jutalékot szednek. Technikai szempontból minden Forex tranzakció és tevékenység a bizalmon és a jóhírnéven alapul, ha a végrehajtásról és teljesítésről van szó. Ha a bankok közötti kereskedésről beszélünk, az említett bizalmon alapul általában a kereskedés. A kiskereskedelmi piacon az ügyfelek, jogilag elfogadott, szabályozott szerződéseket kötnek a kereskedési szolgáltatást nyújtóval, amelynek értelmében az ügyfél, elhelyezi a pénzét, például egy brókernél és arra kereskedni tud, míg a bróker az ügyfél által adott megbízásokat továbbítja, végrehajtja amiért jutalékot kap, természetesen a jogi szabályozás és egyéb korlátok között. Mivel a Forex piac szereplőinek nagy része résztvesz az áruk és szolgáltatások nemzetközi vagy globális kereskedelmében, nekik is szükségük van különbözőfajta nemzetközi tranzakciók végrehajtására, hogy a különfajta kötelezettségeiknek eleget tegyenek, vagy begyűjtsék bevételeiket, pénzeiket. Néhányuk direkt befektetésben érdekelt, legyen az akár termelő vagy gyártó egység, vagy gépek és egyék eszközök, mások a pénzpiacon fektetnek be rövid lejáratú kölcsönökbe, kötvényekbe és értékpapírokba, illetve különfajta derivatívákba, származtatott termékekbe. Mivel a piaci szereplők száma nagy és számos ok, illetve más és más célból kereskednek és hajtanak végre tranzakciókat, legyenek akár bankok, egyéni befektetők, spekulánsok vagy bármilyen más szereplő, az kereskedés időintervallum mindig más és más, függően a kereskedési stratégiától, amely akár vonatkozhat napon belüli vagy hosszabb távú kereskedésekre. Akár hivatalos, akár egyéni szándékból kereskedik valaki, és az alap motiváció befektetés, fedezés, spekuláció, arbitrálás vagy bármi más, a lényeg mégis csak az, hogy mindegyik tranzakció az aggregált kereslet és kínálat részét képezi, és mind fontos szerepet vállalnak -függően a kereskedési volumentől - egy devizapár árának alakulásában.
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése